Medical News Hungary

  • Megtekintések: 564

Októbertől márciusig mindenkinek javasolható a D-vitamin pótlása

A sejtosztódást gátló folyamatokat generáló hatása miatt a D-vitaminnak az emlőkarcinóma elleni védelemben is szerepe van – írja a PharmaOnline Bittner Nóra tüdőgyógyász, onkológus, farmakológus előadása alapján.

A magyar lakosság 20-50 százaléka D-vitamin hiányban szenved, ezért akár egész évben javasolható a „napfény vitaminjának” pótlása – fogalmazott Bittner Nóra a hormonszerű előanyagról, amely a szervezetben egy bonyolult biokémiai mechanizmus során, a napfény hatására jön létre. Bár március és október között mindössze napi 10-30 perc napozás elegendő ahhoz, hogy a szinte valamennyi szervre ható D-vitamin képződjön, a szakember szerint az sem okoz problémát, ha egész évben tabletta, zselékapszula vagy kapszula formájában pótlásra kerül. A szakember itt hangsúlyozta azt is, hogy a szolárium – az UVB sugarak hiányában – nem segíti a D-vitaminképződést.

A szervezetben toxicitást okozó túladagolás csak „ipari” mennyiség, 50 ezer nemzetközi egység (NE) bevitelével érhető el. Az ajánlások szerint a D-vitamin hiány megelőzésére javasolt dózis csecsemőkortól 18 éves korig 400-1000 NE, felnőtteknél és várandósoknál 1500-4000 NE naponta, attól függően, hogy szükség van-e a D-vitaminraktárak feltöltésére.

Számos betegség kockázati tényezői csökkenthetőek a megfelelő D-vitamin-szint fenntartásával, amely a kor előre haladtával egyre kopik, az idősek körében szinte mindenkinél alacsony, pedig jelenléte hatással van a bőrre, az immunrendszerre, a daganatképződésre. Mivel a D-vitamin és a csontanyagcsere kéz a kézben jár, így a D-vitamin- és kalciumhiány nyomán létrejövő csontritkulás súlyos és tartós életminőség romlást okoz.

A bőr – egyedülálló módon – a D-vitaminanyagcsere valamennyi összetevőjét tartalmazza, és ha a szervezetben nincsen hiány, az mérsékli a melanoma, a basalioma és a spinalioma kialakulásának kockázatát – sorolta az onkológus, hozzátéve azonban, hogy 11 és 15 óra között kerülni kell a tűző napfényt, a D-vitamintermelődéshez az ezen az időszakon kívül eső intervallumban napon töltött idő is elegendő.

Mivel valamennyi immunsejtben található D-vitaminreceptor, ezért a szervezet immunválasz-szabályozásában is szerepe van, emellett nagymértékben fokozza a fagociták aktivitását. Ennek nyomán olyan fehérjéket termel, amelyek védenek a mikrobák ellen. Ezért is fontos része úgy a Covid-, mint a post-covid-ellátásnak a D-vitamin alkalmazása – emelte ki Bittner Nóra.

Valószínűsíthető kockázati tényezője a magas vérnyomás kialakulásának a D-vitaminhiány, ahogyan a kutatások arra is rámutattak, hogy a cukoranyagcserét is befolyásolhatja. Így pótlása hatással lehet a kardiovaszkuláris problémák megelőzésének. Egyes tanulmányok azt igazolták, hogy a csecsemő és kisgyermekkori D-vitaminhiány hajlamosít az 1-es típusú diabéteszre, míg felnőtteknél a 2-es típusú cukorbetegség fordulhat elő gyakrabban azok körében, akiknél tartósan hiányzik a szervezetből ez a bétasejtek aktivitását is fokozó elem.

Az emlő és vastagbéldaganat kialakulásánál erős rizikótényező a D-vitaminhiány – igazolta számos vizsgálat. Míg e két daganattípus esetén a kiújulás kockázatát is mérsékli a megfelelő D-vitaminszint, a sejtanyagcserére kifejtett pozitív hatását nem mutatták ki a prosztata- és tüdőrák esetén – sorolta az onkológus, megemlítve azt is, hogy a degeneratív idegrendszeri betegségek esetén is jótékony hatását tapasztalták.

A hagyományos magyar konyha nem tartalmazza kellő mennyiségben azokat az élelmiszereket – hal, tojás, tejtermék – ami szükséges ahhoz, hogy megfelelő legyen a szervezetben a D-vitamin mennyisége. Ezt igazolta az a néhány évvel ezelőtti, hazai felmérés, amelyből kiderült, hogy idehaza minden korosztályban a normál érték alatt, vagy annak alsó határán van a D-vitaminszint. Bár a 2012-es D-vitaminkonszenzust öt évvel ezelőtt már átértékelték, Bittner Nóra szerint a Covid lecsengésével indokolt lenne egy újabb felmérés a magyar lakosság körében, ami esetleg újfent átírhatja a legutóbbi ajánlásokat.

Míg a kalcium és a D-vitamin egymás hatását potencírozzák, a magnéziummal kapcsolatban ilyen hatást nem igazoltak – válaszolt a felmerülő kérdésekre a szakember, és megnyugtató válasz született arra is, hogy aktív fázisban lévő autoimmunbetegek is szedhetnek D-vitamint, ahogy a koleszterinszint- és vérnyomáscsökkentőkkel, valamint a véralvadásgátlókkal sincs káros gyógyszeregyütthatás. Viszont félévente érdemes laborvizsgálatot kérni a rendszeresen D-vitamint szedő vesebetegek esetében, akiknél a kiserek károsodásának kockázata miatt kontrollálni kell a bevitelt.

forrás: PharmaOnline, a MedicalOnline nyomán)

Megosztás

Nemzetközi konferencia volt Budapesten

Következő »

Fedezd fel az alvás titkait!

Interjúk

  • Újabb lépés az Alzheimer-kór kezeléséhez

    4 év ago

    Az emberi agyban ugyanazok a sejtek, mechanizmusok végzik a térbeli navigációt, mint amelyekkel a gondolataink között barangolunk – mondta Buzsáki György, a New York-i Egyetem Brain-prize-díjas professzora ...

    Bővebben
  • Program a magyar társadalomért

    5 év ago

    NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PREVENCIÓ MAGYARORSZÁGON Több mint 1000 helyszín, több mint ötmillió vizsgálat, közel 400 000 látogató, ez az elmúlt nyolc év statisztikája. 2017-ben is folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja ...

    Bővebben
  • További cikkek

    Keresés

    (Program)Ajánló

    További cikkek

    Keresés