Az onkológiai kezelés során a kemoterápiás szereket a valamennyi leukémiás sejt elpusztítása érdekében jelentős mennyiségben, közel mérgező dózisban adagolják. Mivel azonban a kemoterápiás szerek nem tesznek különbséget a normálisan szaporodó sejtek és a leukémiás sejtek között, ezért gyakran nehezen elviselhetőek és mellékhatások is felléphetnek. A kemoterápiás kezelés károsítja a szintén gyorsan osztódó, de jóindulatú sejteket is, mint amilyen a csontvelő, az emésztőszervek vagy a szőrtüszők sejtállománya. A kemoterápiás kezelések mellékhatásaként a legáltalánosabban csontvelő-szupresszió, az emésztőrendszer nyálkahártya-gyulladása (mukozitisz), étvágytalanság és hajhullás lép fel. Van, amikor egyedül a kemoterápiás kezeléssel gyógyulás érhető el, főként a vérképző szervek rosszindulatú daganatai, leukémiák, limfómák esetében. Gyakran viszont a sebészi és a sugárterápia eredményeinek javítása érdekében, annak kiegészítéseként kerül alkalmazásra. Sokszor viszont már eleve szerényebb célok elérése érdekében alkalmaznak kemoterápiás kezelést, így a daganat növekedésének lassítása, a szervezetben való szétterjedésének megakadályozása, vagy a már szétszóródott daganatsejtek remélhető elpusztítása érdekében.
A sugárkezelés mellékhatásai a besugárzott területen jelentkeznek. Ez okozhat bőrpírt, duzzanatot, bélnyálkahártya érintettség esetén hasmenést, a garat és gége besugárzása esetén rekedtséget. A gyulladt nyálkahártya idővel fájdalmassá válhat, a sugárkezelés befejezését (vagy átmeneti megszakítását) követően ezek a tünetek enyhülnek. A nyálmirigyeket ért sugárzás szájszárazsághoz vezet. A duzzanat a gégében a légutak beszűkülését, extrém esetben elzáródását és fulladást is okozhat. A besugárzott bőrfelületről a szőr és a haj kihullik. A nyálmirigyeket ért sugárzás okozta szájszárazság tartós lehet, ez a fogak romlásához vezet. Az ivarmirigyeket ért viszonylag kis dózisú besugárzás sterilitást okoz. Évtizedek múlva esetleg második daganat kialakulása lehetséges.
“A kemoterápiás szerek mellékhatásairól sokat tudnak a betegek és laikusok egyaránt. Ugyanakkor a személyre szabott orvoslás lehetővé tette a célzott, illetve biológiai terápiák alkalmazását, melyek teljesen új mellékhatásokat okoznak. A bőr, nyálkahártya és köröm tünetek jellemzőek ezekre a kezelésekre. Kialakulásuk folyamatának ismerete az orvosok és betegek számára egyaránt fontos, és a mellékhatás prevenciója, vagy a tünetek kialakulásakor azok enyhítése kiemelt feladat, mivel a betegek számára a megfelelő életminőség megszerzése ugyanolyan fontosságú, mint a megfelelő tumorválasz elérése.” – hangsúlyozta Dr. Dank Magdolna, a 2013.i Év onkológusa, a Semmelweis Egyetem ÁOK Radiológiai és Onkoterápiás Klinika osztályvezető főorvosa, egyetemi docens.
