Képzeletbeli gyógyulás
Hogyan képzeli gyógyulását? – erről is szól a CIG Pannonia Életbiztosító Nyrt. közleménye, amelyben a lakosság egészségügyi ellátásáról kérdezte az érintetteket. Bár a közlemény címe némileg pontatlan – erről szóló szerkesztői véleményünket a közlemény végén olvashatják –, a megállapítások megerősítik, amit eddig is tudtunk.
Lehangoló véleménnyel vannak a magyarok a hazai egészségügyről, súlyosabb betegség esetén a lakosság fele külföldön gyógyulna. Bizalmatlanságból vagy tudatosságból egy orvosi diagnózis már csak keveseknek elég, mindemellett az emberek többsége mára felismerte az idő kritikusan fontos szerepét a korai diagnózis és az időben kezdődő gyógykezelés tekintetében – derült ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. általkészített kutatásából. (A 18-59 éves lakosságra reprezentatív kutatást az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végezte 1000 fős mintán (férfiak: n=500, nők: n=500) 2017. február 10. és 20. között. A kutatás módszere: online kérdőíves felmérés többszörösen rétegzett, véletlen mintavétellel az NRC NetPanel kutatási panelje segítségével.)
A magyar egészségügyi rendszer problémáival mindenki találkozik. A szerencsésebbek csak olvasnak vagy hallanak róla, míg mások a saját bőrükön kényszerülnek tapasztalni azokat. A CIG Pannónia kutatásában arra kereste a választ, hogyan vélekedik a lakosság a hazai egészségügyi ellátásról. Sok magyar szemében a külföld már nem csak a jobb megélhetés, hanem egy esetleges gyógykezelés miatt is vonzóbb, mint Magyarország.
A CIG Pannónia felmérése kimutatta, hogy a magyar lakosság 57 százaléka elégedetlen a hazai egészségügyi ellátás színvonalával. Bár a tavaly nyáron mért értékhez képest ez mintegy 10 százalékkal kevesebb, az elmozdulás nem igazán ad okot örömre, az ugyanis a közömbösek táborát gyarapította. A magyarok csupán 7 százaléka értékeli jónak az egészségügyi ellátást.
Nyitunk a gyógyturizmusra
A hazai egészségügyi rendszerbe vetett bizalom megingását mutatja, hogy az olyan súlyos betegségek esetén, mint az érrendszeri, idegrendszeri vagy daganatos megbetegedések, a lakosság csaknem fele kezeltetné magát külföldön. Az itthoni orvoslást választók csupán 15 százaléka véli úgy, hogy gyógyulása érdekében nem lenne szükséges külföldre utaznia. 79 százalékukat a túlzott költségek tartanák vissza, míg harmadukat a körülményes szerevezés és az idegen nyelvek ismeretének hiánya marasztalná itthon. Az hazai gyógyulást választók több mint ötöde nem szeretne a kezelés ideje alatt egyedül lenni egy idegen országban.
Nem elég egy szakvélemény
Ha a diagnózis súlyos betegséget állapítana meg, a magyarok óvatosságból vagy bizalmatlanságból nem elégednének meg csupán egy orvosi szakvéleménnyel. A megkérdezettek fele másodlagos, míg ötöde három vagy több diagnózis ismeretében választaná ki a kezelés módját. A közhiedelemmel ellentétben a magyarok nem az interneten tájékozódva szeretnének gyógyulni, a megkérdezettek csupán 1 százaléka mondta azt, hogy nem fogadná el orvosa véleményét és inkább saját maga keresne rá a világhálón a kezelési lehetőségekre. A hagyományos orvoslásba vetett általános bizalmat mutatja, hogy súlyos betegség esetén a válaszadók csupán 5 százaléka utasítaná el orvosa diagnózisát és fordulna inkább alternatív gyógymódokhoz.
A kulcs a korai felismerés
Az orvostársadalom nem győzi hangsúlyozni a szűrővizsgálatok fontosságát. Ennek egyik pozitív hatása lehet, hogy a megkérdezettek 67 százaléka szerint döntően befolyásolja a gyógyulás esélyeit a betegség felismerésének időpontja. A válaszadók 63 százaléka szerint az idő a kezelés megkezdése tekintetében is döntő tényező. Fontosnak bizonyultak emellett a pszichikai és kapcsolati szempontok is. 57 százalék gondolja úgy, hogy jelentősen befolyásolja a gyógyulás esélyeit a beteg lelki állapota, míg a környezet és a család támogatásának erejét 46 százalék tartja kiemelkedően fontosnak. A kezelés és a gyógyszerek a megkérdezettek csupán átlag 38 százaléka szerint vannak döntő hatással a felépülésre.
„Életünk minden területén fontos, hogy előre gondoskodjunk a váratlan helyzetekről, különösen igaz ez az egészségünket érintő kérdésekre. A CIG Pannónia Best Doctors®Egészségbiztosítása megoldást kínál arra az esetre, ha valakinél vagy családtagjánál súlyos betegséget állapítanak meg. Betegségek széles körére nyújt második orvosi szakvéleményt, valamint öt súlyos betegségtípus esetén külföldi kórházi kezelést biztosít, amelyre a beteget egy hozzátartozó is elkísérheti, valamint szükség esetén tolmács is igénybe vehető. Ahogyan a felmérésből is kiderült, még mindig sokan gondolják úgy, hogy a gyógyszerek nincsenek igazán döntő hatással a felépülésre. Pedig számos olyan célzott gyógyszer létezik, amelyekkel hatékonyabban, kevesebb mellékhatással lehet egy adott betegséget meggyógyítani. Igaz, ezek nagyon drága, TB által nem támogatott gyógyszerek, melyek egy-egy daganatos megbetegedésnél havi szinten akár több millió forintba is kerülhetnek. A Best Doctors® Egészségbiztosítással a beteg számára az ilyen célzott gyógyszeres terápia is elérhetővé válhat.”– mondta Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termék- és üzletfejlesztési igazgatója.
Szerkesztői megjegyzés a CIG Pannonia Életbiztosító Nyrt. vezetőségének
Megkaptuk összeállításukat sajtóközlemény formájában, amelyhez a következő megjegyzéseket kívánjuk hozzátenni – a jobbítás szándékával.
Mindenekelőtt köszönet, hogy a magyar lakosság egészségi állapotával „behatóan” foglalkoznak, ez a terület megérdemel mindenoldalú törődést abban a vonatkozásban mindenképpen, hogy ráirányítja/erősíti a figyelmet a magyar lakosság elhanyagolt állapotára és a magyar egészségügy áldatlan állapotára. Igaz, ezt jól megfontolt üzleti érdekből teszik, amivel kapcsolatban a jobbító szándékú üzenetek tartalmát illetően nincs kifogásolnivaló. Amit azonban érdemes megfontolniuk, az éppen az, hogy ez az üzleti szemlélet ne gyengítse az alapvető üzeneteik értékét, például a most megkapott sajtóközleményt illetően , már a címben is: „A magyarok fele már a gyógyulást sem itthon képzeli el” – enyhén szólva pontatlan, nagyvonalú és félrevezető csúsztatás. Senki sem vonja kétségbe az egyébként igen kiszolgáltatott egészségügy és annak munkatársainak állapotát, ennek következtében a betegek, rászorulók tapasztalatait és véleményét, de az állítani, hogy „Lehangoló véleménnyel vannak a magyarok a hazai egészségügyről, súlyosabb betegség esetén a lakosság fele külföldön gyógyulna” sajnos nem lehet igaz. Már csak azért sem, mert a mintafelvételi célcsoportok valószínűsíthetően nem tudták reprezentálni a magyar lakosságot teljesebb körben, amelyre vonatkozóan egyébként több autentikus és friss kutatás áll rendelkezésre. Hadd hívjam fel a figyelmüket például a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjára, amely 2010 óta mér, és a hozzáférhető adatok alapján megerősíti a magyar lakosság alacsony színvonalú egészségtudatosságára vonatkozó információkat. Ami a szkepticizmust és a kiábrándultságot illeti a „magyarok” vonatkozásában, kétségtelenül igaz az állítás. Bár a magyarok kifejezés nyilvánvalóan pontatlan, de a hangulati irányultsággal egyet lehet érteni. Sajnos azonban a „magyarok” fele (ez a kategória is pontatlan), nem is tudja elképzelni a gyógyulását külföldön, mivel erre vonatkozó ismeretei, tapasztalatai nincsenek. És módja, lehetősége sincs erre. Annak a szűk üzleti rétegnek, amely az Önök jelenlegi és potenciális ügyfeleiből áll, valószínűsíthetően releváns lehet a címben megfogalmazott állítás. Ezt azonban megfelelő szakszerű felméréssel alá lehet támasztani.
Kérem, megjegyzéseimet tekintsék abbéli szándékom megerősítésének, hogy a magyar egészségügy helyzetének a megváltoztatása, jelentős jobbítása a kommunikációban is pontos és szakszerű megfogalmazásokat kíván az üzleti köröktől éppúgy, mint a társadalmi nyilvánosság bármely színterén tevékenykedőktől.
Budapest, 2017. április 19.
Üdvözlettel,
G. Németh György, főszerkesztő, Orvosi Hírek (www.orvosihirek.hu, E-mail: gngy@gngy.eu)
Hozzászólás